Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hajdó Csaba

1997. február 27.

Febr. 28-án Sepsiszentgyörgyön tartják az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya mellett működő Tanácsadó Testület idei első ülését. A gyűlésen jelen lesznek az országos jellegű ifjúsági szervezetek, szövetségek képviselői, Ráduly Róbert és Mátis Jenő parlamenti képviselők, valamint az Ifjúsági Főosztály részéről Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, Antal Attila főelőadó, és Hajdó Csaba külügyi referens. A napirenden olyan időszer kérdések szerepelnek, mint az ifjúsági szervezetek tevékenységének és lehetőségeinek összehangolása, tájékoztatók a szervezetek és az Ifjúsági Főosztály tevékenységéről, vita az RMDSZ ifjúságpolitikájának alakításáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 27., 976. sz./

1998. október 10.

Hajdó Csaba, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke kifejtette, hogy a KMDSZ kitart a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem mellett. A "Petőfi-Schiller multikulturális egyetem nem az, amit mi kérünk" - jelentette ki. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1999. március 6.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) márc. 6-i alakuló ülésén megválasztotta a testület új vezetőségét: Somai Józsefet az MKT új elnöke, az új alelnökök Vekov Károly és Deák Ferenc, az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke, a titkárok pedig Schwartz Róbert és Bitay Csaba lettek. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke köszönetet mondott Boros János és Molnos Lajos volt megyei elnököknek a szervezetben kifejtett tevékenységükért. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége a következő személyekből állt össze: Bitay Levente szervezési alelnök és elnökhelyettes; Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök; Góger Ferenc a kolozsvári körzeti elnökökkel való kapcsolattartásért felelős alelnök; Barazsuly Emil mezőgazdasági alelnök; Kentelki Endre referens; Hajdó Csaba ifjúsági alelnök; Pillich László kulturális alelnök; Kerekes Sándor gazdasági alelnök; Pálffy Károly önkormányzati alelnök, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke és Kállay Péter irodavezető. - Bitay Levente elnökhelyettes elmondta, hogy a megyében jelenleg 40 településen él az RMDSZ, az elkövetkezőkben újabb 13 helységben szeretnék beindítani a tevékenységet. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter beszámolt új hivatalában eltöltött egy hónapos tevékenységéről. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban elmondta: elkészült az a sürgősségi kormányrendelet, amely azokban az esetekben, ahol a tulajdonos a román állam, és az ingatlanokat állami intézmények vagy önkormányzatok használják, ideiglenesen rendezné az épületek helyzetét. /Papp Annamária: Új vezetőség az RMDSZ Kolozs megyei szervezete élén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

1999. október 9.

Okt. 9-én tartotta alakuló ülését az RMDSZ nemzeti liberális platformjának, a Reform Tömörülésnek Kolozs megyei szervezete. Jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés, és az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, valamint Bencze Tibor, Mátis Jenő és Papp Előd alelnökök. Toró T. Tibor politikai tájékoztatójában beszámolt a platform eddigi tevékenységéről, az elért eredményekről és kudarcokról, valamint a további feladatokról. Megválasztották az ügyvezető testületet, amelynek elnöke Hajdó Csaba, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ifjúsági alelnöke lett. /Megalakult a Reform Tömörülés Kolozs megyei szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2000. január 13.

Az RMDSZ kolozsvári tanácskozásán, jan. 8-án nyilatkozatot adtak ki, ebben leszögezték, hogy nem lehet néhány személyre leszűkíteni az RMDSZ alapítóit. Vitathatónak tartják, ha az SZKT megkerülésével bárki önkényesen kiválasztott "alapító tagnak" kitüntetést osztogat. - Az aláírók: Bodó Barna, dr. Csapó József, Egyed Péter, Farkas Zoltán, Fülöp G.Dénes, Hajdó Csaba, Katona Ádám, Kerekes Sándor, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Kónya- Hamar Sándor, Mátis Jenő, dr. Papp Kincses Emese, Pillich László, Somai József, Szabó László, Tőkés András, Tőkés László, Vekov Károly. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Ezen nyilatkozattal kapcsolatban Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója elmondta, hogy a nyilatkozat tájékozatlanságról árulkodik. Az RMDSZ vezetősége ugyanis az RMDSZ első ideiglenes intéző bizottságának tagjait kívánja a jan. 15-i rendezvényen emlékoklevéllel és plakettel megtisztelni. Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, Lányi Szabolcs, Kányádi Sándor, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Demény Lajos, Balogh Edgár (post mortem), Sylvester Lajos és Horváth Andor, összesen tizenketten részesülnek az említett elismerésben. /Mózes Edith: Nyilatkozat tájékozatlanságból? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2000. július 25.

Júl. 24-én megnyílt a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Újra együtt vagyunk, immár tizenegyedszerre, hogy számba vegyük, mire mentünk, ment-e előbb országaink, népeink ügye, a román-magyar kapcsolat normalizálása - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöke a megnyitóján. Az egyhetes rendezvényt vendégül látó Tusnádfürdő polgármestere, Zólya Zoltán meggyőződését fejezte ki, hogy a tábor jelentős mértékben hozzájárul Románia EU-csatlakozásához. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tábort szervező, annak rendezvényein részt vevő fiatal politikus-generáció megvetette lábát az elmúlt évtizedben Magyarországon és Romániában, befolyásolta a dolgok alakulását. Megnyitóbeszédében hangsúlyozta az itt körvonalazódott párbeszéd fontosságát. - A délelőtti előadások témája a centrumpártok közötti együttműködés volt. Kolumbán Gábor, a vita moderátora bevezetőjében feltette a kérdést, hogy léteznek-e centrumpártok középosztály nélkül, meg hogyan ölthet intézményes jelleget a köztük való együttműködés. Mihai Sora professzor, volt tanügyminiszter, a Nemzeti Liberális Párt tagja az elmúlt évtized elszalasztott lehetőségeiről, a megoldásra váró gondokról szólt. Véleménye szerint a jelenlegi politikai elit nem kínál mindkét fél számára elfogadható megoldást. Kövér László a centrumpártok együttműködése hiányának okait annak történelmi hagyományai hiányában látta, továbbá abban, hogy e pártok a kormányzás napi gondjaival vannak elfoglalva. Toró T. Tibor az erdélyi magyar közösséget saját politikai alrendszerrel rendelkező társadalomként határozta meg, az RMDSZ-t a közösségi önkormányzat fórumának nevezve. Véleménye szerint az RMDSZ egysége kulcsfontosságú kérdés, de ez csak a közösségi önkormányzati modellben képzelhető el. Mint mondotta, a magyarországi pártokkal az együttműködés ideológiák, míg a román pártokkal a regionális érdekek mentén építhető ki. Kövér László is az RMDSZ egysége megőrzésének szükségességére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozta, hogy a Fidesz-MPP az RMDSZ egészét tekinti partnerének. Délután a Magyar Kisebbség, Provincia és Altera folyóiratokat mutatták be a szerkesztők, este rock-koncert szerepelt a programban. A júl. 25-i nap témája: Azt mondták, miénk a jövő. Az új nemzedék szerepe a posztkommunista társadalmak demokratizálódásában. Előadók: Deutsch Tamás és Crin Antonescu román ifjúsági és sportminiszter, valamint Gyürk András, a Fidelitas elnöke. Moderátor Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány igazgatója. Délután az egyetemekről beszélnek magyarországi és romániai kormányzati és nem kormányzati szervezetek képviselői. /Centrumpártok és együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./ Tusnádfürdőn Kövér László, a Fidesz elnöke kifejtette: a Fidesz az RMDSZ-t az erdélyi magyarság legitim szervezetének tekinti. Függetlenül attól, hogy egyetértenek-e Markó Béla szövetségi elnökkel vagy sem, ő az RMDSZ vezetője. Barátaikat viszont, akikkel e viszony még az 1989 előtti időszakból származik, nem kívánják megtagadni. A Fidesz komolyan gondolja, hogy a határon túli magyaroknak kell eldönteniük, hogy mi is a fontos számukra, ezt a döntést pedig a magyarországi vezetésnek tiszteletben kell tartania. A Fidesz igyekszik elkerülni az olyan helyzeteket, hogy azok oktassák ki, akik minden eszközzel igyekeztek megosztani a határon túli magyar szervezeteket, az RMDSZ-t pedig Markó Bélástól, Toró Tiborostól, mindenestől kutyába sem vették, amikor például barátaikkal - elvtársaikkal megkötötték az alapszerződést. Szeretnénk elkerülni, hogy minket egy Kovács László vagy egy Horn Gyula oktasson ki a határon túli magyarokhoz való viszonyulásban, azok, akik Markó Bélát az akkori ellenzék határozott követelése ellenére sem engedték be a magyar parlamentbe alapszerződés-ügyben - emlékeztetett Kövér László. /Székely Kriszta: Kövér: Elfogadhatatlanok az MSZP-sek kioktatásai A Fidesz-elnök az RMDSZ-szel való viszonyokról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2000. július 26.

Júl. 25-én , a Bálványosi Nyári Szabadegyetem második napján Azt mondták, miénk a jövő - a nemzedékek szerepe a posztkommunista társadalom demokratizálódásában címmel tartották meg az előadásokat. Az előadók között jelen volt Deutch Tamás magyarországi ifjúsági és sportminiszter, Gyürk András, a Fidelitas elnöke, parlamenti képviselő, valamint Hajdó Csaba, a Civitas alapítvány igazgatója. Arról vitáztak, miért nem vállal politikai szerepet a huszas-harmincas fiatal nemzedék? Sokan úgy látták, hogy tíz éven belül a nyolcvankilenc utáni generáció jut majd döntő politikai szerephez. Romániában jelenleg három politikai nemzedéket: a 45 előttit, a 45-89 közöttit és a 89 utánit lehet megkülönböztetni, ez utóbbi azonban még nem alkot egy erős egységet, amely döntő szerephez juthatna. Deutch Tamás véleménye szerint néhány évtized múlva a kilencvenes évek generációját millenniumi nemzedékként fogják emlegetni. Gyürk András szerint a kilencvenes évek magyarországi fiatal generációját Fidesz-generációként emlegetik majd. A délutáni előadásának központi kérdése az egyetem volt. Meghívottként jelen voltak Kötő József romániai és Pálinkás József magyarországi államtitkárok, valamint Tonk Sándor, a Sapientia alapítvány kuratóriumának elnöke. /Második nap Tusványoson. Kialakulóban a "millenniumi generáció" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ Az erdélyi magyar magánegyetemnek komplementáris szerepkört kell betöltenie az állami oktatás mellett; keretén belül hiányzó képzési formákat kell beindítani - jelentette ki dr. Kötő József államtitkár a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke nem értett egyet ezzel, mondván, hogy ha az állami oktatás keretében már létező szakokat is indít a magánegyetem, az csak egészséges versenyhelyzetet teremthet. /Kerekasztal-beszélgetés az Erdélyi Magyar Magánegyetemről. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 27./

2001. január 23.

Jan. 20-án a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőcsoportja felfüggesztette tevékenységét az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsában. Döntésüket azzal indokolták, hogy az SZKT nem fogadta el a MIT küldöttgyűlésének határozata által megbízott új képviselőket. Az ifjúsági szervezet a MIT belső ügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette az SZKT ez ügyben tanúsított álláspontját. Nyilatkozatukban kifejtették: a küldöttállítási eljárás az eddigiekhez hasonlóan történt, ezért a küldöttek igazolásának elhalasztása nyilvánvalóan politikai okokat takar. A MIT reméli, hogy az RMDSZ is fontosnak tartja a partneri viszony fenntartását, és konkrét lépéseket tesz a probléma megoldása érdekében. Az SZKT állandó bizottsága nem igazolta a MIT új SZKT-küldötteinek mandátumát. Szabályzatsértéssel vádolták meg az ifjúsági vezetőket. Szatmári Tibor küldött szerint a MIT-et kisajátította egy ″ideológiai csoport″, a testület vezetősége nem biztosítja a széles körű konzultációt az ifjúsági szervezetek között. Válaszában Nagy Pál, a MIT elnöke a szervezet nevében kikérte magának azt a vádat, miszerint egy ″ideológiai csoport″, nevezetesen a Reform Tömörülés ″csatlósai″ lennének. Markó Béla szövetségi elnök szerint a MIT már rég nem tölti be eredeti szerepét: tagszervezetei között nincs kommunikáció, az RMDSZ számára már nem jelent partnert. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő szerint minden ″jelzés″ ellenére az SZKT és annak állandó bizottsága nem teheti meg, hogy semmibe vegye az alapszabályzatot, amelynek értelmében a MIT-nek szuverén joga, hogy kiket delegál a tanácsba. - Hajdó Csaba, a MIT frakcióvezetője elmondta: 8-9 személyt érintett a mandátumigazolás elutasítása. - A MIT annak tudatában választott SZKT-képviselőket, hogy egy vagy két ülésen vesznek részt. A belső választások időpontjának kitűzése óta eltelt egy év, így az ifjúsági szervezetek vezetői újak lettek. - Szabó Ödön nagyváradi RMDSZ-ügyvezető elnök és Asztalos Csaba az SZKT-n megóvta a demokratikusan, egyhangúlag elfogadott új MIT-küldöttlistát. - A MIT január 31-én Kolozsváron tartja rendkívüli küldöttközgyűlését, ahol újratárgyalja viszonyrendszerét az RMDSZ-szel. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szabadságnak elmondta: az SZKT 66 mellette, 27 ellene szóló és 11 tartózkodó szavazattal fogadta el a mandátum-érvényesítő bizottság jelentését. Takács szerint a MIT-ben egyes személyeket felkértek arra, mondjanak le mandátumukról. Az alapszabályzat elfogadásától számított 90 napon belül a RMDSZ társszervezeteinek kötelességük lett volna letenni alapszabályzatukat. Ezt nem tették meg. A MIT kizárta tagjai sorából a Magyar Középiskolások Országos Szövetségét, a MAKOSZ-t, anélkül, hogy jelezték volna ezt a RMDSZ alapszabály-felügyelő bizottságának. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2001. február 26.

Febr. 24-én Kolozsváron tartották meg a Kolozs megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlését. Újraválasztották Kónya-Hamar Sándor képviselőt a szervezet elnöki tisztségébe. A testület, meghallgatta Kónya-Hamar Sándor megyei elnök, Bitay Levente ügyvezető elnök, valamint Kerekes Sándor gazdasági, Pálffy Károly önkormányzati, Pillich László művelődési, Bálint Kelemen Attila oktatási, Barazsuly Emil mezőgazdasági, Góger Ferenc szervezési, és Hajdó Csaba ifjúsági alelnökök beszámolóját az elmúlt évi tevékenységükről. Többen felvetették: mi lesz azokon a településeken, ahol létszámhiány miatt megszűnik az iskola. Bálint Kelemen Attila elmondta: ilyen esetben meg kell oldani a gyerekek szállítását a községközpontban működő iskolába. /Kónya-Hamar Sándort újraválasztották az elnöki tisztségbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2001. július 31.

A Civitas Alapítványt 1992-ben hozták létre a civil szféra megteremtése, illetve fejlesztése érdekében. Egyik fő tevékenysége a regionális képzési, tanácsadási és konzultációs program szervezése-lebonyolítása az önkormányzati képviselők és alkalmazottak számára. Az alapítványról Hajdó Csaba igazgató elmondta, céljuk a kistérségeknek az Európai Uniós előcsatlakozási alapok - mint a PHARE vagy a SAPARD - minél eredményesebb felhasználására való felkészítése. Továbbá a kistérségi társulások, civil szervezetek felkészítése a helyi és regionális fejlesztési projektek kidolgozására, megvalósítására. Évente 180 helyi önkormányzati képviselőt és alkalmazottat képeznek távoktatási rendszerben a következő területeken: stratégiai, működési, pénzügyi, humánerőforrás-menedzsment és kommunikáció a közintézményekben. A Civitas Alapítványt az Európai Unió Helyi Közigazgatási Modernizációs Alapja, valamint a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány támogatja. A terv első fázisát a Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány és a PHARE Demokrácia Programja finanszírozta. /Papp Gy. Attila: Térségfejlesztési stratégiák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 31./

2002. május 10.

Civil parlamentet hoznának létre a hét végén tartott kolozsvári Civil Fórum egyes résztvevői, amely hatékonyabban képviselné a különböző szervezetek, egyesületek érdekeit, mint az RMDSZ. A kezdeményezők szerint az erdélyi civil társadalom felnőtt oda, hogy megszervezze önmagát, valamilyen együttműködési rendszert alakítson ki, és utána tárgyaljon az RMDSZ-szel a civil szféra érdekvédelmének átvételéről. A múlt héten tartott kolozsvári Civil Fórumon felmerült, alakuljon egy ötfős munkacsoport a cél elérése érdekében. A testület tagjai: Somai József (a Romániai Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke), Kató Béla (az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese), Hajdó Csaba (a Civitas Alapítvány igazgatója), Bodó Barna (a Szórványért Alapítvány elnöke), valamint Birtalan Ákos parlamenti képviselő lennének. Ma már 1450 magyar civil szervezet tevékenykedik Erdélyben, ezért felvetődik a civil szervezetek közösségi identitásának kérdése. Hajdó Csaba a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) – amely a civil társadalom egyfajta ernyőszervezete – létjogosultságáról elmondta, nem látja lényegét SZET működésének. "Nem tudom pontosan hányszor ülésezett, és általa mennyire tudott érvényesülni a civil társadalmi kontroll az RMDSZ fölött" – mondta a Krónikának Hajdó, aki nem tartja szerencsésnek azt sem, hogy különböző alapítványok révén az RMDSZ kezelje az erdélyi civil társadalomnak szánt magyarországi vagy romániai pénzalapokat. Bodó Barna szerint, különösen a kormánykoalíciós szerepvállalás óta, az RMDSZ sokkal inkább pártként jelenik meg a közéletben, semmint olyan átfogó struktúraként, ahogyan a kilencvenes évek elején elindult, s amilyennek sokan elképzelték. Véleménye szerint a civil szférának szánt összegeket egyértelműen az RMDSZ ellenőrzi. Birtalan Ákos egy úgynevezett civil alap létrehozását javasolná. "Ennek célja, hogy a különböző csermelyekben csorgó támogatásokat, amelyeke itthoni vagy külföldi forrásokból származnak, célirányosan használják fel. Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke szerint egy ilyen rendezvény, mint a civil szervezetek fóruma, nem döntéshozó, hanem egy tanácskozójoggal bíró rendezvény. Össze kellene hívni az összes létező civil szervezet elnökeit, akkor az egy döntéshozó és legitim rendezvény lehetne. /Ifj. Cseke Péter: Maguk osztanák el a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

2002. augusztus 27.

Hajdó Csaba, a kolozsvári Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium igazgatója beszélt a szakkollégiumok fontosságáról. Nincs életképes, jövőbe látó, menedzsment hajlamokkal megáldott utánpótlása az erdélyi magyar társadalomnak. Másrészt a felsőoktatás eltömegesedett, elgépiesedett, a diákok száma szinte megháromszorozódott. A szakkollégium olyan rendszer, amelybe az egyetemi oktatásban kiváló diákok bekerülhetnek. Társadalmi elitképzésről van szó, innen egy rendszer irányítására képes csapat kikerülhet. 2001-ben indult, az első tanév. A harminchét kollégista több mint fele közgazdász-, a többi pedig joghallgató. - A szakkollégium egy önálló, belső demokráciával rendelkező szervezési forma. Van közgyűlése, diákbizottsága. A tanárokat ők választják ki, az órákat is ők szervezik, és a kutatási programokat is ők kezdeményezik. Előttük léteztek más szakkollégiumok, így a szociológusok által Kolozsváron létrehozott Max Weber Szakkollégium, ami nagyon jól működik, továbbá a Láthatatlan Kollégium, ami a Cs. Gyimesi Éva nevéhez kötődik. Most kezdeményezik a történész szakkollégiumot. Román viszonylatban nem honosodott meg ez a szervezési forma, de ők is szeretnének szakkollégiumot létrehozni. - A szakkollégiumban életképes alternatívákat, javaslatokat fogalmaznak meg a különböző területek számára. /K. L.: Erdélyben is van igény a szakkollégiumokra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 27./

2003. május 12.

A regionalizáció volt a tízéves Civitas Alapítvány által Szovátán máj. 8-11. között rendezett konferencia fő témája, melyen önkormányzati szakemberek, közösségépítéssel foglalkozó civil szervezetek képviselői, diplomaták és politikusok, valamint finanszírozó intézmények vezetői vettek részt. A Regionális együttműködés Délkelet-Európában című szakmai konferencián a PolgárTárs Alapítvány, a Bosporus Nemzetközi Hálózat és a Focus Eco Center képviselői rajzoltak helyzetképet, majd Heinrich Péter, a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója értekezett a régiókra tagolódó Európáról. Kolumbán Gábor, Hajdó Csaba és Orbán Árpád, a Civitas elnöke, ügyvezető, illetve regionális igazgatója mutatta be a Civitast. Kolumbán rámutatott: fontosnak tekintették, hogy a politikai szférától távolodva az önkormányzatok egyre szorosabb viszonyt alakítsanak ki a civil társadalommal és a gazdasági élet szereplőivel. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: nem tartja helyénvalónak, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke egyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumát is elnököli. Pomogáts szerint elkerülhetetlen, hogy a politikum hatással legyen a magyar állami költségvetésből származó pénzalapokat elosztó intézményre. Az Illyés Alapítvány elnöke ugyanakkor leszögezte, ha az RMDSZ által ellenőrzött alkuratórium olyan döntéseket hoz, amelyek hátrányosan érintik a Tőkés László nevével fémjelzett mozgalomhoz tartozók pályázatait, kész Budapesten korrigálni ezen döntéseket. /Zilahi Imre: A régiókat önszerveződés hozza létre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2003. július 25.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen szó esett a székelyföldi gazdasági régió esélyeiről, az egyház és a politika viszonyáról. A székelyföldi régió gazdasági életképességéről Bodó Barna politológus, a BBTE adjunktusa, Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő, Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány ügyvezető elnöke, Kolumbán Gábor, a csíkszeredai Sapientia tanára és Bakk Miklós politológus beszélt. Ráduly Róbert szerint nem lehet még eldönteni, Székelyföld gazdasági szempontból működőképes régió lenne-e. Hajdó Csaba arra figyelmeztetett, hogy a székelyföldi régió létrehozásának egyik legfontosabb politikai feltétele az, hogy megegyezés szülessen a térség románsága és a többségi magyarság között. Demeter János a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet létrejöttének szükségességét vázolta. Kolumbán Gábor nagy gondnak vélte, hogy a Székelyföldön élő embereknek nincs meg az a hivatástudatuk, amellyel a 17. és 18. században a székelyek még rendelkeztek. Az egyik legizgalmasabb kérdés az volt, hogy kell-e a régiónak egy erős központ, és ha kell, hol legyen az. Marosvásárhely is aspirálhat erre a szerepre, jóllehet e város és Maros megye székely része igazából még nem döntötte el, hova akar tartozni. Kolumbán szerint a kérdésbe az autópálya is beleszólhat, amely - ha a most tervezett nyomvonalon épül meg - Sepsiszentgyörgyöt, illetve az Udvarhely-Székelykeresztúr térséget részesíti előnyben, és Csíkot, illetve Gyergyót hátráltatja majd. Az előadók úgy értékelték, az RMDSZ jelenlegi politikai stílusa és stratégiája nem alkalmas arra, hogy megszülessen egy - a székelyföldi régió kialakítását célzó - politikai terv és menetrend. Az egyházi értékek és javak címen szervezett vita során abban egyetértettek a résztvevők, hogy az egyháznak részt kell vállalnia a politikában. Szabó Árpád unitárius egyházfő úgy vélte, csak egy nemzethez tartozás által lehet ember lenni. A legnagyobb tapsot Tőkéczki László politológus aratta, aki úgy vélte, a tökéletes szabadság mindig az erősek diktatúráját eredményezi. A politológus szerint az az egyház, amelyik nem politizál, átengedi a terepet az egyházellenes politikai tényezőknek. Tőkéczki László szerint az Európai Uniónak még 15-20 éve van, azután felbomlik. - Azok a közösségek, amelyekben a tagok csak az előnyöket nézik, és az áldozatokra nem vállalkoznak, előbb-utóbb felbomlanak, érvelt Tőkéczki. Az újak belépési és felzárkóztatási költségeit senki nem akarja vállalni. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Taps és zápor a Tusványoson. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2003. december 2.

Gyér részvétel mellett jelölték ki nov. 29-én a dec. 13-án alakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötteit az Unitárius Kollégiumban. A megbeszélésen RMDSZ-tisztségviselők is részt vettek. A résztvevő kCsetri Elek történészt, Lőrinczy Lászlót, az unitárius egyház igazgatóját, Király Zoltán és Sántha Attila írót, Nits Árpád és Makkay József újságírót, Szabó László ODFIE-elnököt, Góger Ferenc és Flóriska Attila vállalkozót, Pillich László kolozsvári helyi tanácsost, Juhász Tamást, a Protestáns Teológia rektorát, Vincze Lászlót, az RMDSZ Irisz-telepi kerületi szervezetének elnökét, Juhász Péter informatikust, Bardócz Csaba teológushallgatót, Soós Sándor elektronikust, Mátis Jenő politológust, Bitay Csaba mérnököt, Újváry Ferenc ügyvédet, Góger Balázs néprajzost és Herédi Zsolt szociológust bízták meg, hogy képviseljék a kincses várost az 500 tagúra tervezett EMNT-ben. Elfoglaltságukra hivatkozva póttagságot vállalt Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány elnöke és Hantz Péter fizikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója. Az ülést Mátis Jenő vezette. A kezdeti szakaszban az EMNT hatásköre lesz megjeleníteni és képviselni a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit, közvitára bocsátani, véglegesíteni és elfogadni a személyi elvű regionális autonómia hatásköreit, jogköreit és intézményeit. Az ülésen határozatokat is elfogadtak, amelyben a résztvevők a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, valamint a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája iránti igényüket fejezték ki. A rendezvényen jelen volt többek között Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Rollinger Ágnes, a megyei szervezet szociális bizottságának elnöke, Somogyi Gyula és Pillich László, az RMDSZ színeit képviselő kolozsvári helyi tanácsosok, Schwartz Róbert SZKT-tag. Előzőleg a Szövetségi Képviselők Tanácsa október 11-i ülésén kifejezésre juttatta: nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét. A határozat szankciókat (akár kizárást) helyez kilátásba az RMDSZ olyan helyi, területi és országos tisztségviselőivel szemben, akik a fent említett testületekben részt vesznek. /Borbély Tamás: Megválasztották az EMNT képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2003. december 2.

Székelyudvarhelyen minden eddiginél viharosabb tanácsülésen született végső döntés arról, kik lakjanak az Országos Lakásügynökség (ANL) által Csereháton építtetett 156 ifjúsági lakásban. A határozat hónapok óta várat magára, és bár a polgármesteri hivatal jó ideje véglegesítette a legtöbb pontot elérő igénylők névsorát, a városi tanács több ízben is elhalasztotta a döntéshozatalt. A hét végi ülésen megtört a frakciófegyelem a testület RMDSZ-es csoportjában.Borbáth István RMDSZ-frakcióvezető válogatás nélkül vágott bele bárki felszólalásába. A tanács külön is megvizsgálta Szabó Attila volt tanácsos és Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány igazgatójának dossziéját. Borbáth István magánéleti részleteket firtató kérdésözönnel támadt a két igénylőre. Simó Károly tanácsos szintén a két fiatal mellett foglalt állást. /Zilahi Imre: "Fellázadt" az RMDSZ-frakció. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

2004. március 4.

Az erdélyi magyar civil szféra politikumtól független érdekvédelme ügyében tanácskozott márc. 1-jén az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) 22 tagú Tanácsadó Testülete Kolozsváron. Megegyeztek abban, hogy létre kell hozni az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségét. A testület felkért öt személyt, Bodó Barnát, Egri Istvánt, Hajdó Csabát, Somai Józsefet és Szenkovics Dezsőt, hogy kezdeményező bizottságot alkotva készítsék elő a szept. 9-én, a VI. Civil Fórumon sorra kerülő közgyűlést, amely hivatott a szövetség megalakítására. A létrehozandó szövetség teljes belső működési szabadságot és függetlenséget biztosít a társuló szervezeteknek, intézményes háttérként szolgál a civil társadalmi kontroll szerepkör betöltésére, és képviseli a romániai magyar civil szféra érdekeit az illetékes hatalmi intézményeknél. A szövetség az alábbi feladatokat vállalná magára: esélyegyenlőség megteremtése az információhoz való hozzájutásban; anyagi javak közvetítése szervezetek, más jogi és magánszemélyek számára; képzések szervezése a nonprofit szféra menedzsmentje, pénzügyvitel, adományszervezés, pályázatírás témakörökben, valamint szakmai könyvtár létesítése; a civil szféra érdekképviselete és érdekvédelme a közéletben. /Köllő Katalin: Alakulóban a civil szervezetek szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2004. szeptember 15.

Befejeződött a POLITEIA – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület – által szervezett harmadik Torockói Diáktábor, amely a jövendőbeli jogászok, politológusok és újságírók szakmai műhelyének számít. A kolozsvári és temesvári politológián, jogon és újságírói szakon tanuló diákoknak egyetemi tanárok, lapszerkesztők, írók, jogászok, közgazdászok fejtették ki gondolataikat a regionalizmusról. A táborban négy lapot is bemutattak, a regionalizmussal, önrendelkezéssel, föderalizmussal foglalkozó Altera és Provincia lapokat, az ismeretterjesztő és tudományos Korunkat, valamint a Magyarországon megjelenő Tér és Társadalom című lapot. Megjelent Bodó Barna, a BBTE egyetemi adjunktusa a Politeia Alapítvány elnökeként a tábor egyik szervezője, Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, egyetemi oktató, Pomogáts Béla, Veress Emőd jogász és egyetemi tanár, Szokoly Elek, az Altera lap szerkesztője, a Pro Europa Liga elnöke, Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató, Balázs Imre József író, a Korunk szerkesztője, Neményi József Nándor egyetemi tanár, helyettes államtitkár, Hajdó Csaba, a Civitas tagja, vállalkozó, Bíró Béla egyetemi tanár, publicista és Szász Alpár Zoltán politológus, egyetemi oktató. /Ladányi Emese Kinga: Torockó. Zárt a POLITEIA harmadik diáktábora. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2007. január 11.

Székelyudvarhely: Még nem talált pártot a polgári oldal. Úgy tűnik, sem a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), sem a Népi Akciópárt (AP) színeiben nem indulhat a polgári oldal a február 4-i székelyudvarhelyi időközi helyhatósági választáson. Korábban kijelentették, többé nem indulnak román párt színeiben. Hajdó Csaba nyolcadmagával vállalkozott arra, hogy a DA listáján induljon. Székelyudvarhelyen azért tartanak időközi választást, mert Hargita megye prefektusa, Constantin Strujan feloszlatta a helyi tanácsot. „Az udvarhelyi helyhatósági választás alighanem lefutott ügy” – értékelte az előállt helyzetet Gazda Zoltán. /Benkő Levente, Kovács Csaba: Jelöltek vannak, párt nincs. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

2008. június 12.

Kompromisszum körvonalazódik Székelyudvarhelyen a városi tanács megalakítását megelőzően az RMDSZ, az MPP és a Zöld Párt között. Hajdó Csaba zöld párti tanácsos elmondta, az RMDSZ által elkészített 17 pontos cselekvési programot elfogadhatónak találják. Az RMDSZ jelöltjeként polgármesternek megválasztott Bunta Levente elmondta, négy évre elkészített cselekvési program alapján tárgyaltak a két párttal az önkormányzati tanács megalakításáról. A zöldek pozitívan fogadták programot, az MPP-sek még elemzik. /Bágyi Bencze Jakab: Udvarhelyi kompromisszum? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2008. június 23.

Az alpolgármester-választáson kialakult helyzet miatt lemondott mandátumáról Székelyudvarhelyen Hajdó Csaba, a Zöld Párt városi tanácsi listájának vezetője. Az alpolgármester-választás előtt a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Zöld Párt megegyeztek: az MPP-s Orbán Árpádot jelölik a tisztségre, az RMDSZ jelöltjeként pedig Géczi Levente volt a tisztség várományosa. Az RMDSZ képviselői azonban egyhangúlag Zilahi Imre zöld párti tanácsos mellett döntöttek. A frissen megválasztott alpolgármester elmondta, nem tud feltétlenül örülni sikerének. A végeredmény „az RMDSZ huncut politikai húzásának” köszönhető. Mint ismeretes, az RMDSZ 9, az MPP pedig 8 mandátumot szerzett a testületben. /Gyergyai Csaba: Udvarhely: Hajdó lemondott mandátumáról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

2008. augusztus 27.

Önállóan indul az őszi parlamenti választásokon a Zöld Párt – jelentették be augusztus 26-án a párt országos tanácsának (OT) döntését Hajdó Csaba és Dósa Barna, a párt székelyudvarhelyi szervezetének vezetői. „Nem szokványos, hogy egy országos döntést Bukarest helyett egy vidéki városban jelentsenek be, de az OT a mi kérésünkre Udvarhelyen ülésezett. A formalitásokhoz kevésbé ragaszkodó, rugalmas párt vagyunk, ezért mi jelentjük be a döntést” – mondta Hajdó. A Zöld Párt a tavalyi EP-választásokon indult először, majd a helyhatósági választásokon is voltak jelöltjeik néhány helységben. Székelyudvarhelyen két tanácsosi mandátumot szereztek, és Zilahi Imre személyében a város alpolgármestere is pártjukhoz tartozik. Hajdó szerint országos szinten mintegy 30 jelöltjük van már, de neveket egyelőre nem kívántak nyilvánosságra hozni. /Kovács Csaba: Jelölteket várnak a zöldek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

2008. október 14.

A Zöld Párt székelyudvarhelyi szervezete képviselőjelölteket indít az őszi parlamenti választásokon, Zilahi Imre székelyudvarhelyi alpolgármester, illetve Dósa Barna személyében, nyilatkozta Hajdó Csaba, az alakulat helyi elnöke. Mindenekelőtt a környezetvédelmet szeretnék népszerűsíteni. /(Bágyi Bencze Jakab): A zöldek is indulnak Hargita megyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2008. november 13.

Fegyelmi eljárást kezdeményez a Zöld Párt Dósa Barna ellen, és akár a pártból is kizárhatják, mert megszavazta a székelyudvarhelyi önkormányzati ülésen az autonómia-népszavazás kiírását. A határozatot a Magyar Polgári Párt (MPP) jelen lévő hét képviselőjének igen szavazatát két RMDSZ- és egy zöld párti képviselő is támogatta, hat RMDSZ- és egy zöld párti tartózkodás mellett fogadták el. A Zöld Párt Dósa Barnát elmarasztaló közleményében elutasított és az európai normákkal ellenkezőnek nevezett bármilyen, etnikai alapú területi autonómiáról szóló népszavazást. Hajdó Csaba, a Zöld Párt Hargita megyei elnöke szerint legfennebb írásbeli megrovást kaphat Dósa. Dósa Barna nemcsak önkormányzati helyét kockáztatná a kizárással, de a parlamenti választási részvétele elveszne. Szenátorjelöltként Verestóy Attilával mérkőzik. Hajdó szerint a helyi szervezet és az országos vezetés között nézetkülönbség van autonómiaügyben. /Kovács Csaba: Megrovás az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2009. december 2.

Huszadik születésnapját ünnepli az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF). Az alapítók, tagok és támogatók szerint a szervezet „fiatalodik”. Húsz esztendő alatt igazi, ifjúságot megmozgató lett a székelyudvarhelyi fiatalok fóruma, az UFF. A tagok, elnökök változtak, a célok ugyanazok maradtak: az udvarhelyi ifjúság érdekeinek képviselete itthon és a határokon túl, a hagyományok, a nemzeti kultúra ápolása, a környezet védelme. 1989. december 29-e az UFF születésnapja. Akkor még SZISZ (Székelyudvarhelyi Ifjúsági Szolgálat) volt az elnevezés, később POLISZ-ra változott, és csak utána következett a mára már jól ismert UFF. Hajdó Csaba, a Zöld Párt megyei elnöke, az egykori alapító tagok egyike így emlékszik vissza a megalakulásra: „Sötét, hideg lyuk a Siculus ház bütüjében, nagy orosz írógép, vasszekrény, kis csapat, nagy tervek, nagy ház omladozó tetővel és szkeptikusok tömegével. Azok kórusa, akik a »nem lesz ebből semmi« című nótát fújták, mára elhallgatott és köddé vált. ” Az évek során az UFF számos, fiataloknak szóló, már több kiadást megélt rendezvénnyel büszkélkedhet: ilyen a Székelyudvarhelyi Diáknapok, a Városi Gólyabál, a Hóhányó Olimpia, az Erdélyi Labdarúgó Diákkupa, a Tea Pub-bulik és a különböző koncertek, a nemzeti ünnepekre való emlékezések. /Lázár Emese: Húszéves az UFF. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./

2010. július 13.

TUSVÁNYOS – Jó eséllyel lesz Orbán Viktor- Traian Băsescu találkozó
Miközben az államelnök útjai kifürkészhetetlenek, biztosnak ígérkezik a nyílt színi gyomrozás az első publikus EMEF-ülésen.
Annak ellenére, hogy a Tusványos-program még távolról sem végleges (a résztvevők közül még nem igazolta mindenki vissza részvételét), máris nehéz döntések előtt áll bármiféle ajánló szerkesztője: vagy bő lére ereszti és alaposan, minden rezdülésről tájékoztat, ezzel azt kockáztatva, hogy az anyagot unják majd végigolvasni, vagy pedig szelektál, és ezzel az önkényes döntések, személyes preferenciák ingoványos talajára lép. Mi az utóbbit választjuk.
Pénteken, július 23-án 10 órától az ébresztőt Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Magyarország), Eckstein-Kovács Péter (Traian Băsescu elnök kisebbségi tanácsosa), Szilágyi Zsolt (egyetemi oktató, EMNT alelnök, társelnök, EMEF kül- és nemzetpolitikai bizottsága), Cătălin Avramescu (egyetemi oktató, államelnöki főtanácsos) tartják 10 órától: a beszélgetés címe Korszakváltás a magyar-román kapcsolatokban a 2011-es EU-elnökség fényében, moderál Smaranda Enache.
Azok, akik mindig is arra voltak kíváncsiak, hogyan is zajlik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum egy ülése, 14 órától egy nyilvános EMEF-megbeszélésen vehetnek részt, ahol az EMNT-t Tőkés László elnök és Toró T. Tibor ügyvezető képviselik, az RMDSZ álláspontját pedig Markó Béla elnök és Kelemen Hunor védik, Bakk Miklós moderálásával.
Érdemes lesz még meghallgatni az egyházak átvilágításáról szóló beszélgetést 13 órától, ahol Szabó László (lelkész, Erdélyi Unitárius Egyház), Antal János (külügyi előadótanácsos, KREK), Molnár János (egyháztörténész, Szeged) osztják meg a jelenleg folyó átvilágítással kapcsolatos tapasztalataikat, Gazda Árpád moderálásával.
De pénteken 14 órától folytatódik az Erdély Café Sátorban az Adatbank Café konferenciánk is, amelyben a harmadik nap a természettudományoké lesz. Demeter László biológus, Ujvárosi Lujza biológus és Nagy László fizikus előadásait hallgathatjátok meg.
A Commitment-sátorban 18 órától a Biszku Béla-dokumentumfilmet, a Bűn és Büntetlenséget lehet látni: az 1956-os forrradalom megtorlásának kulcsfigurájáról készült film Magyarországon hatalmas port kavart, és Erdélyben eddig egyedül Kolozsváron lehetett megtekinteni. A vetítés után beszélgetésre is sor kerül az alkotókkal.
Pénteken a magyarországi Megasztár történetének legsikeresebb felfedezettje, Rúzsa Magdi tér vissza Tusványosra, hogy ismét megmutassa: van élet a tehetségkutató után is. Az egyik legnépszerűbb magyar énekesnő nemrég jelentetett meg egy közös dalt Hobóval, Bolondok hajója címen, úgyhogy Tusványoson nagy egymás ölébe borulás várható: hiszen a magyar blues nagy öregje is ott lesz - akinek a koncertjét a szervezők csak néhány napja jelentették be. Hobo és bandája a Circus Hungaricus című lemez turnéjának keretében lép fel Tusnádfürdőn.
A szombati, július 24-i program politikai szempontból kétségtelenül legfontosabb mozzanata a 10.30-tól kezdődő Orbán Viktor (miniszterelnök, Magyarország)-Tőkés László (alelnök, Európai Parlament)-Németh Zsolt (parlamenti államtitkár, Külügyminisztérium, Budapest) beszélgetés. Korábbi években ez volt az az előadás, melyet messze a legtöbb néző, kamera és billentyűzet követett – tavaly pedig Traian Băsescu is beszállt a vitába. Idén is voltak olyan hírek, miszerint talán Băsescu is jelen lesz – ez azonban még nem biztos.
Mivel a szervezők szombatra nem szerveztek be egyéb politikai eseményt, ezért lehet lazítani: mindenképpen kipróbálandó például a Walking on Water nevű program 17 és 19 óra között, ahol egy átlátszó labdában lehet járni a Csukás-tavon. Érdekes lehet még a tokaji bórkostolás és borvásár 17 órától, a Vinum Primartis Borsátorban.
A MISZSZ sátortól nem érdemes nagyon eltávolodni a délután folyamán: Kurdics Mihály (nyugalmazott rendőr alezredes, kábítószer-fogyasztás megelőzési szaktanácsadó, Kecskemét) a kábítószerek terjedéséről tart előadást 14 órától, aztán 15.30-tól Hajdó Csaba (Sentega Group, igazgató, Székelyudvarhely) fejtegeti a lótrágya és a globális felmelegedés közötti összefüggéseket. 16.30-tól Szilágyi Géza (életmód tanácsadó, Marosvásárhely), Sándor Csaba (módszertani pszichológus, Marosvásárhely) beszélgetésére kerül sor, Női és férfi titkok a nyugati és a keleti szexkultúrákban címmel. 18 órától pedig a Szomszédnéni Produkciós Iroda lép fel ugyanitt.
A Csűrben Lakatos Róbert Bahrtalo! – Jó szerencsét! című fikciós dokumentum-vígjátékát lehet megtekinteni 20 órától.
A Tusványos-szervezők valamiért különös vonzódást érezhetnek az idősödő rocksztárok iránt. Így fordulhat elő, hogy a már korábbi tusnádfürdői fellépésén is a korban jócskán benne levő Demjén Rózsi ismét itt lesz szombaton, a zárónapon. Igaz, ami igaz, Demjén tata annyi és akkor slágert gyártott már, hogy az is bőven elég lenne, ha csak karmesterkedni menne fel a színpadra. Tuti, hogy első beintésére többezren énekelnék hiba nélkül a dalait. Akiknek pedig ez nem a stílusa, azok a nap másik fellépőjével vigasztalódhatnak: a Pannonia Allstars Ska Orchestra pont azt fogja bemutatni, hogy nincs szükség emlékezetes dalszövegre ahhoz, hogy átéljük és élvezzük a zenét.
Vasárnap, július 25-én egyetlen programpont van, az azonban mindenki számára kötelező: haza kell menni. Transindex.ro

2011. március 22.

Az ErGo Egyesület Önkormányzati Szaktestületének Közleménye
2011. első félévében az ErGo Egyesület nyerte el pályázat útján a megbízást, hogy a magyarországi Szülőföld Alap (későbbiekben Bethlen Gábor Alap) Oktatási és Szakképzési, illetve Önkormányzati együttműködési és Informatikai Kollégiumainak határon túli továbbpályáztatásra szánt támogatásait Erdélyben koordinálja.
Köztudott, hogy a magyarországi támogatási rendszer átalakulóban van. Ennek ellenére, mivel az új rendszer kidolgozása még folyamatban van, az első féléves kiírásnak még az ún. „régi rendszer” alapján kellett megtörténnie.
Az ErGo első alkalommal látja el a továbbpályáztatás feladatát, ennek ellenére, az ErGo megpróbált változtatásokat eszközölni a folyamatban. Két-három hónap alatt sikerült olyan meghatározó átalakításokat véghezvinni, amelyekhez hasonlóakra (sajnos) az elmúlt több évsorán nem volt példa. Többek között:
– a pályázatok beküldését egy új, modern on-line felület támogatta (kiküszöbölve a régebben használt, elavult program olyan hátrányait, mint a telepítés szükségessége, kompatibilitási problémák stb.);
– ahol lehetett leegyszerűsítettük a beküldéssel és elszámolással járó adminisztratív folyamatot (nem szükséges több aláírás a pályázat beküldéséhez, nem szükséges több nyomtatott példány stb.);
– pontozási rendszert és elbírálási módszertant dolgoztunk ki (külön, a különböző kiírások specifikumainak megfelelően);
– az elbírálást elismert szakemberekből álló szakmai kuratóriumok végezték, a szakmai szempontok érvényesülését megpróbáltuk a lehető legjobban előtérbe helyezni;
Remélhetőleg –ha kis mértékben is– sikerült átláthatóbbá, hatékonyabbá tennünk a folyamatot.
Véleményünk szerint az Önkormányzati és Informatikai Kollégium kiírása túl átfogó, ugyanakkor az a tény, hogy ilyen kis keretösszeggel írták ki ezt a programot nem feltétlenül éri el a megfelelő hatását. Nehéz ugyanazzal a „mérleggel” összemérni például egy önkormányzati eszközbeszerzési programot és több önkormányzat, civil szervezet együttműködési programját.
Az Önkormányzati Szaktestület nem javasolja ilyen formában kiírni az elkövetkezőkben ezt a pályázatot. Javaslatunk szerint ezt a programot átdolgozva, nagyobb költségvetéssel kell újra kiírni, vagy egyáltalán nem kell ilyen formában folytatni.
Ilyen körülmények között egy teljesen objektív pontozási rendszer kidolgozása lehetetlen. A jövőre nézve, az objektív elbírálás támogatásának érdekében, az elsődleges kiíróknak javasoljuk, hogy a pályázati kiírások sokkal differenciáltabbak legyenek. A jelenre nézve, a javasolt pontrendszeren belüli szubjektív tényezők hatásának csökkentése érdekében, megpróbáltunk egy elbírálási módszertant elkészíteni, illetve rögzíteni néhány pontozási irányelvet.
Általános észrevételek a benyújtott pályázatok kapcsán:
Véleményünk szerint a pályázatokban javasolt programok/projektek nagy része jelentős, nagy társadalmi hasznossággal bíró, fontos kezdeményezés. Ennek ellenére, magukat a pályázatokat véve figyelembe, a beérkezett pályázatoknak kevesebb, mint felét tudnánk a „jó” minősítéssel ellátni (ezek között volt néhány nagyon jó pályázat is). Sajnos, elég sok a „rossz/nagyon rossz” kategóriába sorolható pályázat is. Az alábbiakban felsorolunk néhány gyakori hibát:
· Több pályázó nem figyelt eléggé a kiírás szövegére, és olyan projektekre nyújtott be pályázatot, amelyek nem felelnek meg ennek a kiírásnak. (sok olyan projektet nyújtottak be, amelyeknek semmi közük nem volt az önkormányzati együttműködésekhez, informatikai programokhoz, csak egyszerűen szervezeti eszközbeszerzésre vonatkoztak).
· Nagyon sok volt az olyan pályázat, amelyik a kötelező mellékleteken kívül nem tartalmazott más projekt-ismertető dokumentumokat. Például, egy projekt esetében az 1500 karakteres kivonat alapján nem valószínű, hogy következtetni lehet annak hatásfokára, így a részletesebb leírást tartalmazó projektek könnyebben nyerték el az elbírálók tetszését.
· Sajnos, több súlyos helyesírási és fogalmazási hibákat tartalmazó pályázat érkezett. Néhány esetben mintha érezhető lett volna egy „úgysem olvassa el senki” típusú hozzáállás.
· Jellemzőek a figyelmetlenségek. Ezek lehetnek egyszerű elgépelések, vagy (például “copy-paste” módszer következményeiként megjelenő) súlyosabb tévedések.
· A költségvetések esetében nagyon jellemző, a „kérjük a maximumot, hogy legyen miből vágjanak” típusú hozzáállás. Ennek következményeként sok esetben a költségvetés nem megalapozott, tartalmaz a projekt szempontjából nem releváns tételeket, vagy nem reális összegeket (3000-4000 lejes számítógépek stb.). Ezen kívül a részletes költségvetés sok esetben hibás, vagy nem világos (pl. nem derül ki, hogy pontosan melyik tételek lesznek saját forrásból finanszírozva, és melyik tételek finanszírozására kérnek támogatást). Az önrész a legtöbb esetben kevés, vagy hiányzik.
Kérjük pályázóinkat, hogy a fenti megjegyzéseket, kritikákat ne vegyék rossz néven. Azzal a szándékkal közöltük ezeket, hogy segítségként/tanácsként szolgáljanak a későbbi kiírások esetében.
1. Az elbírálás “módszertanának” vázlatos ismertetése
– Az ErGo Egyesület vezetősége és Önkormányzati Szaktestülete, konzultálva szakemberekkel, kidolgozott egy pontozási rendszert, rögzítette az elbírálási irányelveket.
– A pontozási rendszert az elszámolási segédlettel együtt publikussá tettük az ErGo honlapján.
– Az on-line felületen keresztül összesen 106 pályázat érkezett be az Önkormányzati és Informatikai Szaktestülethez. A beérkezett pályázatok egy ellenőrzési folyamaton mentek át, melynek során az ErGo megbízottjai kiszűrték a hiányos, le nem zárt, súlyos formai hibákat tartalmazó pályázatokat. Ezt követően 99 pályázat maradt elbírálásra.
– A helyes pályázatok ezután egy elő-elbírálási, kategorizálási és kivonatolási folyamaton mentek keresztül. Ezt a tevékenységet az ErGo Önkormányzati Szaktestületének képviselői és a pályáztatás adminisztratív feladataival megbízott személyek végezték. A pályázatokról rövid kivonat készült, amely kiegészült az Önkormányzati Szaktestület véleményezésével.
– A pontozási rendszert és az elbírálási irányelveket tartalmazó dokumentumot, valamint az elő-elbírálási folyamat során elkészült dokumentumot a pályázatokkal együtt eljuttattuk a kuratórium tagjainak.
– Az önkormányzati-informatikai pályázatokat elbíráló kuratórium tagjai:
o Elnök: Ilyés Szabolcs – az ErGo Egyesület igazgatója
o Kuratóriumi tagok: Mátis Jenő (Kolozsvár), Nemes Előd (Háromszék), Hajdó Csaba (Udvarhelyszék)
– A kuratóriumi tagoknak két napos egyéni előkészítési periódus állt rendelkezésükre az első kuratóriumi gyűlés előtt. Ezt követően került sor egy egész napos kuratóriumi ülésre, ahol összegzésre kerültek az eredmények, és döntés született.
2. Elbírálási irányelvek
Az alábbi irányelvek összhangban vannak a pontozási rendszerrel, kiegészítve azt, támpontot adnak a szubjektív tényezők hatásának csökkentésére:
– A részlegesen támogatott pályázatok/projektek esetében a kuratórium döntötte el, hogy a költségvetési tételek közül melyik érdemes támogatásra (és melyik nem). A sikeres pályázónak a szerződés aláírásához el kell fogadnia a kuratórium ilyen irányú javaslatait, és, amennyiben ez szükséges, a megfelelő módon módosítania kell a költségvetést.
– Azokat a pályázatokat – programokat/projekteket részesítettük előnyben, amelynek hatása jelentős, könnyen mérhető, látható (pl. van nyilvánosan látható eredmény: weboldal stb.)
– Eszköz jellegű kiadások esetében a projekt szempontjából valóban fontos speciális eszközök megvásárlását támogattuk. Az általános célú eszközök beszerzését („szükségünk van egy asztali számítógépre/laptopra/nyomtatóra stb.” típusú kérések) nem (vagy csak nagyon indokolt esetben) támogattuk. Egyrészt, az ilyen általános jellegű infrastrukturális fejlesztéseket az intézményeknek önerőből meg kellene tudniuk oldani, ezzel is bizonyítva életképességüket. Másrészt, nincs rendszerünk annak ellenőrzésére, hogy az ilyen eszközök valóban helyesen/célirányosan lesznek-e felhasználva (pl. ki és mire fogja használni a laptopot stb.).
– Személyi jellegű kiadások (fizetések, honoráriumok): nincs rendszerünk a keretek megfelelő felhasználásának ellenőrzésére, és a kiosztás valószínűleg nem lenne igazságos. A jelen kiírás keretei között sajnos nem tekinthetjük ezt a célt prioritásnak, a keretek szűkössége nem engedi ezt meg.
– Támogatásra ajánlottuk azokat a programokat, amelyekben tényleges önkormányzati, civil együttműködések megvalósítására nyújtottak be pályázatot, ahol kistérségi együttműködéseket céloztak megvalósítani.
A pályázatok elbírálása a fenti módszertan alapján, a pontozási rendszernek megfelelően, az irányelveket figyelembe véve történt. A kuratórium az első körben kiszűrte a pályázati kiírásnak nem megfelelő projekteket, majd a második körben azokat a projekteket, amelyek a kiíráshoz nehezen, vagy alig illeszkedtek. A harmadik körben az elbírálási szempontok szerint szűkítette a kört. A végső döntés a fenti szempontok figyelembe vételével történt.
Reméljük egy kis mértékben sikerült hozzájárulnunk a rendszer racionalizálásához, a szakmai szempontok érvényesüléséhez. Bízunk abban, hogy az elkövetkezőkben részt veszünk a rendszer racionalizálásában, annak javításában, és érdemben hozzá tudunk ahhoz járulni, hogy egy hatékony, jól működő támogatási rendszer alakuljon ki a Kárpát-medencében.
Köszönjük a pályázók bizalmát és partnereink segítségét. Köszönjük a kuratóriumi tagok munkáját. Kérjük azoknak a megértését, akiknek esetében a kiírás, illetve a rendelkezésre álló keret nem tette lehetővé projektjeik támogatását. Reméljük, ez a tény nem befolyásolja aktív szerepvállalásukat, és a közeljövőben megtalálják a megfelelő forrásokat programjaik számára.
Nyertes pályázóinknak sok sikert kívánunk, erőt és kitartást a projektek megvalósításához!
A pályázati eredmények:
https://www.ergo.org.ro/upload/files/Palyazatok%20Onkormanyzati%20Kuratorium%20honlapra.pdf
Dr. Simon Károly – ErGo elnök
Ilyés Szabolcs – ErGo ügyvezető igazgató. erdon.ro

2016. január 30.

„Ne legyen többé Székelyudvarhely következmények nélküli város!”
„Minket leginkább az botránkoztat meg, hogy az Önök intézményei mintha nem is léteznének, a következmények nélküli város lettünk” – olvasható a Székelyudvarhely polgármesterének, rendőrparancsnokának és főügyészének címzett nyílt levélben, amelyet a városba tervezett tüntetés előtt két nappal tett közzé helyi civil társadalom több ismert személyisége.
Az aláírók „az elmúlt napok blikkfangos eseményei” (legutóbb a Mokkában történt lövöldözéses incidens) miatt érezték szükségét annak, hogy felszólítsák az intézményvezetőket: kezeljék első számú prioritásként a város közbiztonságának újrateremtését és a megrendült bizalom helyreállítását. „Városunk életének azon válságos pillanatait vagyunk kénytelenek megélni, amit egykoron legrosszabb álmainkban sem gondoltunk volna” – írják.
A nyílt levél megfogalmazói emlékeztetnek: lassan nem telik el úgy hét vagy akár nap, hogy valamilyen erőszakos cselekmény ne kerüljön a városlakók figyelmének középpontjába, és a hatóságok semmit nem tesznek a polgárok biztonságáért. „Ismerik mindannyian a mondást: bűnösök közt cinkos aki néma, így érthetik, hogy miért emelünk szót, és miért hiányoljuk ugyanezt, miért aggaszt bennünket a néma csönd az Önök részéről” – olvasható a levélben.
Az aláírók szerint az illetékesek hallgatása morális és bizalmi válsághoz vezetett, egészségtelen mértékben vált a közbeszéd részévé a bűnözés, a látszólag következmények nélküli antiszociális magatartásminták. „Mára odajutottunk, hogy a világos és egyértelmű állásfoglalás, a cselekvés hiánya, vagy éppen a botrányos előállítási kísérlet miatt, sokak számára nincs iránytű és már-már beletörődnek, feladni látszanak a hitet, hogy egy félelem nélküli városban élhetnek” – szögezik le a székelyudvarhelyi „civilek”.
A nyílt levél aláírói:
Komoróczy Zsolt, Nagy György, Pócs Sándor, Laczkó György, Péter Péter, Kozma Ernő, Vass Dénes, Geréb László, Kubanek László, Péter Balázs, Porsche Éva, Dunkler Róbert, Fincziski Andrea, Szűcs Gellért, Dávid Botond, Hajdó Csaba, Szabó Csaba, Tókos Attila, Szabó Levente, Hermann Örs, Balázs Attila, Péter Tamás. maszol.ro

2016. április 12.

A régió vezető településévé tenné Udvarhelyt Zakariás
Zakariás Zoltánt jelöli udvarhelyi polgármesternek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a június 5-i helyhatósági választásokon – jelentették be a keddi sajtótájékoztatón. A jelölt erős képviselő-testületet szeretne, amellyel elérné, hogy „Udvarhely újra a régió vezető városa legyen”. Az EMNP ugyanakkor új udvarhelyi elnökét is bemutatta.
„Amikor négy évvel ezelőtt bekerültem az önkormányzati képviselő-testületbe, akkor abban a reményben vállaltam a feladatot, hogy jó irányba lehet változtatni a város fejlődését. Sajnos négy év tevékenység megvilágosította számomra, hogy ez ebben a formában nem lehetséges. Jelen pillanatban Udvarhely önkormányzata nem egy erős önkormányzat” – fejtette ki Zakariás Zoltán, az EMNP országos alelnöke, hogy miért vállalja a megméretkezést a polgármesteri címért. Szerinte az erős önkormányzat akkor alakul ki, ha az emberek is bíznak benne, de úgy látja, hogy a többségi frakció és a polgármesteri hivatal nem ezen dolgozik. „Úgy gondoljuk, ténylegesen elég volt az egy helyben toporgásból, és meg vagyunk győződve arról, Udvarhelynek van annyi energiája és kreativitása, hogy rövid időn belül újra a régió vezető településévé váljon. Ez a célunk” – fogalmazott.
Jakab Attila, a néppárt Hargita megyei elnöke lemondott udvarhelyi elnöki tisztségéről, a megüresedett helyre pedig Hajdó Csabát, az Alt Technologies Kft. vezetőjét választották meg, aki nem rég lépett be a néppártba.
„Úgy érzem, az udvarhelyi közbeszéd továbbra sem arról szól, amiről kellene, ezért részt vennék a városi tanács munkájában. Ehhez az embernek részt kell vennie egy helyi politikai szervezetben is. Hozzám legközelebb a néppárt állt, személyes és más kapcsolatok miatt is” – jelentette ki Hajdó. Szerinte egyébként arról kellene szólnia a közbeszédnek, hogy mi hiányzik vagy mi nem működik Udvarhelyen.
Gálfi mint alpolgármester?
Noha már régóta próbálják egy politikai csoportba hozni az MPP-t és az EMNP-t – helyi szinten pedig meg is van az egyetértés a pártok között –, az országos viszonyok nem változtak az RMDSZ és a polgáriak megállapodása miatt – magyarázta Jakab Attila. A felsőbb döntések okán egyelőre helyi szinten sem történt meg az együttműködési szerződés aláírása, éppen ezért saját polgármesterjelölttel és tanácsosi listával indul az EMNP a helyhatósági választáson. Ennek ellenére számítanak Gálfi Árpádra – az MPP udvarhelyi elnökére –, mint jövőbeli alpolgármesterre. „Ha úgy alakulnak a viszonyok az MPP háza táján, akkor nyitottak vagyunk a tanácsosi listánk kiegészítésére az ők javaslataikkal, tehát az együttműködés részünkről továbbra is nyitott” – magyarázta Jakab.
2012-ben néppárti szenátorjelölt volt Zakariás
Zakariás Zoltán egyébként nem először számít a voksokra, a 2012-es parlamenti választások alkalmával ő volt a néppárt udvarhely- és gyergyószéki szenátorjelöltje. Akkor Székelyudvarhelyen 13 677-en adtak le érvényes szavazatot a szenátorjelöltekre, melyek 71,67 százalékát az RMDSZ-es Verestóy Attila kapta, 24,67 százalékát (3374 szavazatot) pedig Zakariás.
Fülöp-Székely Botond |
Székelyhon.ro

2016. április 19.

Együtt az ellenzék
Udvarhelyen (újra) koalícióra léptek az ellenzéki pártok, melynek eredményeként visszalép a polgármester-jelöltségtől a néppárti Zakariás Zoltán, és pártja közös tanácsosi listát állít az MPP-vel. Polgármesterjelöltjük az MPP-s Gálfi Árpád.
Zakariás Zoltán néppárti alelnök szerint országos politikai státusa is útjában állhatott annak, hogy eddig nem jött létre helyi összefogás az EMNP és az MPP között, éppen ezért úgy döntött, visszalép a pártja által felajánlott polgármesteri jelöléstől – közölte a politikus a keddi sajtótájékoztatón. Mint mondta, politikai tevékenységének egyik legfontosabb célja „Udvarhely fejlődésének biztosítása és a helyi közösség érdekeinek képviselete”, ezért is hozta meg döntését.
„A néppárt és az MPP helyi szervezetei megegyeztek az önkormányzati választásokon való közös indulásról, létrejött a választási koalíció, amely a tegnapi nap folyamán bejegyzésre került a megyei választási bizottságnál. A két párt egyesítette erőit, és egy erős közös csapattal, illetve közös programmal feláll a közös jelölt, Gálfi Árpád mögé” – jelentette be Zakariás.
Gálfi Árpád megköszönte a néppártiak visszalépését, hiszen ezzel megteremtette a pártok közti összefogás lehetőségét. „Munkára vállalkoztam, amikor elvállaltam a jelöltséget, ehhez pedig jó munkatársakra, nem pedig hangzatos szavakra van szükség. Az összefogás biztosítani tudja Székelyudvarhely számára a változást. Programunk a biztonság, a rend és a fejlődés. Ennek megvalósításában számítunk a lakosság segítségére, támogatására” – fogalmazott Gálfi.
Hajdó Csaba, az EMNP nemrég kinevezett udvarhelyi elnöke elmondta, közös programot állítottak össze az MPP-vel, melynek minden pontja megvalósítható, amennyiben a koalíció elnyeri a tanácsosi többséget és a polgármesteri tisztséget. Egyebek mellett szeretnék tehermentesíteni a városközpontot a vasúti sínek felszámolásával, amelyek helyén kétsávos utat alakítanának ki. Szerintük a valós probléma nem a munkahelyek hiánya, hanem a jól fizető munkahelyek hiánya, éppen ezért egy IT ipari park létrehozását tervezik. Kialakítanának ugyanakkor egy szociális szolgáltatásokkal és családmegsegítéssel foglalkozó központot a Budvár utca környékén.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro



lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998